Az új rendelkezések szerint magánfőzésben a 18. életévét betöltött személy saját, vagy vásárolt gyümölcsből évente, kizárólag személyes fogyasztásra 50 liter 86 fokos párlatot állíthat elő adómentesen. Ez 86 liter 50 fokos, vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg. E mennyiség fölött, illetve ha a párlatot a magánfőző értékesíteni kívánja, meg kell fizetni a jövedéki adót, és az előállítást a vámhatóságnak három nappal korábban be kell jelenteni.

A magánfőző által egy évben előállított párlat mennyisége nem haladhatja meg a 2 hektoliter tiszta szesz mennyiséget, a 400 liter 50 fokos párlatot, amelyből a már említett mennyiség adómentes.

Magánfőzést végezni legfeljebb 100 liter űrtartalmú lepárló berendezésben lehet, amit a vámhatóságnak nem kell bejelenteni.

Egy háztartásban akkor is csak 50 liter párlat állítható elő adómentesen, ha abban több magánfőző él: az adómentes mennyiséget a háztartásban élő magánfőzők nem vonhatják össze - hívják fel a figyelmet.

Lepárló berendezést gyártani, értékesíteni kizárólag a vámhatóság engedélyével lehet.

A párlatot értékesíteni akkor lehet, ha a magánfőző kistermelőnek minősül, és megfizette a jövedéki adót. Az értékesítés palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben és párlat zárjeggyel ellátva, a kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történhet.

A bérfőzdékben előállított párlat után 50 literig nem kell megfizetni a jövedéki adót, az a fölötti mennyiségre a jövedéki adó 2010-ben 1.380 forint, 1 liter 50 fokos párlat esetében.

A részletes szabályozás a Vám- és Pénzügyőrség honlapján olvasható, vagy személyesen a területileg illetékes regionális ellenőrzési központok adnak felvilágosítást, amelyek címéről és egyéb információkról a helyi tarifával éjjel-nappal hívható Információs Központnál a 06-40-346-262 telefonszámon érdeklődhetnek.

A pálinka készítés:

A körte átvétele, vizsgálata

Fajtáját tekintve, a felvásárolt körtemennyiség minimum 50%-át, a korábban már említett és Göcsej vidékén őshonos Bosc kobak körtefajta teszi ki, míg a fennmaradó hányadot a göcseji vidéken termett őshonos körtefajták adják. A beérkező körte mennyiségi átvétele mérlegelés alapján, minőségi átvétele érzékszervi és szárazanyag-tartalom vizsgálat alapján történik. Az alapanyag szárazanyag-tartalma minimum 14 ref. % kell legyen. Érettségi állapot: érettől a túlérettig. Egészségi állapot: teljes mértékben egészséges. Tisztaság: idegen anyagtól (föld, levél, gally, kő, fém) mentes. Az átvételkori vizsgálat első lépéseként a beszállított gyümölcsből átlagmintát kell venni. Hanagy tételben érkezik, minden tizedik rekeszből egy-egy kilogrammot, ha csak néhány rekesz a szállítmány, akkor rekeszenként fél-fél kilogrammot, ha ömlesztve érkezik, akkor a kirakás alatt folyamatosan kell a szükséges mennyiséget, azaz 100 kilogrammonként 0,2 kilogramm mintát kivenni. A gyümölcs átvételekor a következő vizsgálatokat kell elvégezni: érzékszervi vizsgálat: érettségi fok, tisztaság, penész és rothadás jelei, sérülések, törődöttség, fajtajellemzők; cukortartalom vizsgálat, várható alkoholtartalom meghatározása.

Cefrekészítés

A tiszta, fertőzéstől mentes, érett, zúzott körte édes cefréjét cefreszivattyúval az erjesztő tartályokba szivattyúzzák. Itt történik az erjedést segítő anyagok hozzáadása. Az irányított erjesztésnél nagyon fontos a hőmérséklet pontos beállítása (18-22 °C), tartása, valamint a pH érték optimalizálása (pH: 3-4 között), mivel így a fajélesztő beoltásával a legkedvezőbb eredménnyel lehet a körtecefrét minden hibától mentesen kierjeszteni.

Erjesztés

A cefréhez adagolt fajélesztő alkalmazása biztosítja az erjedés gyors beindítását, az egyenletes erjedés lefutását és a cukor maradék nélküli kierjedését, valamint az optimális aroma- és alkohol-kihozatalt, a hőmérséklet ellenőrzése és állandó értéken (18-22 °C) tartása mellett. A keletkező szén-dioxid védi a cefrét az oxidáció káros hatásaitól és a káros mikroorganizmusoktól, ezért elő kell segíteni a cefre felületén a szén-dioxid párna kialakulását. Az erjesztő tartályokon vízzár segítheti a szén-dioxid eltávozását. Az erjesztés időtartama a körte beltartalmi értékeitől függően 9-10 nap. A kierjedt cefrét minél hamarabb fel kell dolgozni, vagy a lepárlás megkezdéséig a szakszerű tárolás alapfeltételeit biztosítani kell, amely azt jelenti, hogy a cefrét minden körülmények között fénytől védeni kell és törekedni kell arra, hogy a cefre tárolási hőmérséklete a 12- 13 Celsius fokot nem haladhatja meg. A cefrét olyan tárolóedényben kell tárolni, mely minden esetben tele van és a fölötte lévő légrés a teljes folyadékmennyiség 3%-nál több nem lehet. A szakszerű tárolás után a cefre nem tartalmazhat vajsavas, ecetsavas vagy tejsavas erjedésre utaló ízeket, illatokat, valamint penészes és dohos szagtól minden esetben mentesnek kell lennie.

Lepárlás(desztilláció) és finomítás

A lepárlás hagyományos, rézből készült, un. kisüstön többlépcsős desztillációval történik. Az üstök térfogata nem haladja meg az 1000 litert. A cefre először a főzőüstbe kerül, innen kapják az alszesz elnevezésű párlatot. A finomító üstökben az alszeszből finomítással nyerik a jó minőségű körtepárlatot. Lényeges kívánalom a finomítás során az elő-, közép- és utópárlat megfelelő szétválasztása, amivel biztosítható, hogy a káros íz- és illatanyagok ne kerüljenek a késztermékbe. Ezt szakszerűen folyamatos érzékszervi vizsgálattal, töménység- és mennyiségméréssel lehet elvégezni. Az előpárlat leválasztása addig tart, amíg ízéből eltűnnek a csípős aldehidek és szép gyümölcsízű lesz a párlat. Az előpárlat leválasztásánál törekedni kell arra, hogy az előpárlat a főzőüstből kikerülő párlatmennyiség minimum 2-3 %- a legyen. Ezután a főzést (a finomítást) addig kell végezni, amíg a párlat szeszfoka 18 fok alá csökken, 18 fokos párlatnál a főzést abba kell hagyni. Ez jelenti a középpárlat végét. Az üst alján maradó, ún. utópárlat kiöntésre kerül. A finomítási művelet nagy szaktudást és gyakorlatot igényel, valamint elengedhetetlen a kierjedt cefre rendszeres vizsgálata.

Pihentetés és érlelés

Pihentetés: a finomítást követően az italt minimum 7 napig rozsdamentes acél tartályban kell pihentetni. Ebben az időszakban az itallal semmiféle manipulatív technológiai lépést végezni nem szabad. Érlelés: A 7. napot követően az ital tölgyfahordóban minimum 3 hétig érlelődik, a lepárlás során keletkező eredeti szeszfokával, amely kb. 65–70 fok. Az érlelő fahordókat 14-18 C° között, minimum 80 %-os páratartalmú helyiségben kell elhelyezni és fagyveszélytől, közvetlen napsütéstől és sugárzó hőtől óvni kell. Az érlelés elvileg korlátlan ideig tarthat gyakorlatilag minőségromlás nélkül. Ezt követően történhet az ital szeszfok beállítása, illetve hűtve szűrése.

Alkoholtartalom beállítása

A gondosan kiérlelt kisüsti párlat alkoholtartalmát, jó minőségű ioncserélt vízzel, a fogyasztói forgalomba hozatal előtt kell beállítani.

Hűtve szűrés

A megfelelő alkoholtartalomra beállított ital hűtve szűrése kulcsfontosságú lépés a Göcseji körtepálinka készítése során és közvetlenül palackozás előtt 2- 5 nappal történik Az italt lemezes hőcserélőn 0 és –3 C° közötti hőmérsékletre kell hűteni, ezt követően pedig 24 órán keresztül hőszigetelt tartályban kell pihentetni. A pihentetés után keretes szűrőn vagy lapszűrőn (1- 35 mikrométer pórusnagyság) kerül szűrésre, és ezt követően kerülhet sor a palackozásra.

Palackozás

A megfelelő alkoholtartalomra beállított és szűrt körtepálinkát tisztára mosott vétyemi üvegpalackba, vagy a vétyemi üvegpalack méretarányait követő más üvegpalackba kell tölteni; amely tömítőbetétes alumínium csavarzárással, parafa dugóval, vagy üvegdugóval zárható. A vétyemi üvegpalack 175-210 mm közötti magassági és 100-130 mm közötti szélességi méreten belül eső zömök palack. A vétyemi üvegpalack méretarányait részletesen a III. sz. melléklet tartalmazza. A megengedett csomagolási egység maximum 1 liter, ezen felül csak egyedi, reprezentatív ajándékként csomagolható. A lezárt termék díszdobozba is helyezhető.

A Göcseji körtepálinka földrajzi árujelző

Északról a Zalalövő-Zalaegerszeg közti vonalon a Zala, keletről a Zalaegerszeg – Bánokszentgyörgy vonal, azaz a Felső (Baki)-Válicka Alsó-Válicka völgye a határ. Az Alsó- Válicka völgye a Cserta-torkolatig, majd onnan a Kerka jobb partja északnyugat-délkeleti irányban, Bánokszentgyörgy-Bárszentmihályfa (Lenti) délről adja a természetes határt. Nyugatról ilyen, folyóvízzel határolt vonal nincs, a szakirodalom elfogadja a Zalalövő- Zalabaksa irányban a régi Borostyánkő-út vonalát, illetve innét a Cserta-torkolatig a dombsor peremét, mint a Göcsej határát. Ez a terület mintegy 648 négyzetkilométer kiterjedésű. A táji – néprajzi egység mintegy 80 települést és vonzáskörzetét foglalja magában, amelyek közül a három Göcsej vidékét határoló falvak és városok a következők:

Bagod, Bocska, Csatár, Csöde, Gosztola, Kálócfa, Kányavár, Kerkabarabás, Kisrécse, Lentikápolna, Nagykanizsa, Nagypáli, Oltárc, Pölöske, Söjtör, Szepetnek, Tornyiszentmiklós, Zalacsér és Zalalövő.

A Göcseji körtepálinka földrajzi árujelzőt az ezen a határon belül található alábbi települések közigazgatási területéről származó termékekkel kapcsolatban lehet használni:

Andráshida, Bagola, Bak, Baktüttös, Bánokszentgyörgy, Barlahida, Bárszentmihályfa, Becsvölgye, Bocfölde, Boncodfölde, Botfa, Böde, Bucsuta, Bucsuszentlászló, Csertalakos, Csömödér, Dobronhegy, Egervár, Fűzvölgy, Gellénháza, Gombosszeg, Gutorfölde, Hernyék, Kandikó, Kányavár, Kávás, Kerkateskánd, Kiskutas, Kustánszeg, Lenti, Lentiszombathely, Lovászi, Milejszeg, Mumor, Nagylengyel, Nagyrécse, Németfalu, Nova, Oltárc, Páka, Palin, Petrikeresztúr, Pórszombat, Pózva, Pördefölde, Pusztaapáti, Pusztaederics, Pusztamagyaród, Rádiháza, Salomvár, Sárhida, Sormás, Szécsisziget, Szentliszló, Szilvágy, Teskánd, Tófej, Tormafölde, Várfölde, Zalabaksa, Zalaegerszeg, Zalatárnok.

A Göcseji körtepálinkát kizárólag az itt megjelölt területen fekvő szeszfőzdékben szabad előállítani, gyártani és palackozni.