Boncodfölde Község

Boncodfölde Koordináták: é. sz. 46.86901° k. h. 16.73726°

Története:

Boncodfölde apró település a Zala jobb partján a folyó völgye fölé emelkedő erdős dombháton. Mindössze 10 kilóméterre a népes megyeszékhelytől. Neve -Bunchudfeulde alakban olvasható az egyházi tizedjegyzékben, ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját ekkor adót 25 lakos fizetett 1334-ben pedig csk 20 fő adófizető volt, 1338-ban szerepel első ízben a temploma írásban, XIII.századi alapítása a község Boncod nevű birokosának nevét viseli, 1498-ban is plébánia. Nagy bizonyossággal 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. 1498-ből peres iratok szerint at szerint - Bonczodffeldeu a Kawas-i plébánosé- más források szerint a Kawas-i család birtokolta ( {Miklós fia Kávási György-öt innen idézik meg a v.pp. ellen innen egerszegi jobbágyainak földjén hatalmaskodott, 1454 -ben V.László ,új adományban adja neki, s Mátyás király 1469-ben meg erősítette 1498-ban Kávási László volt itt birtokos} ) falut. 1576-ban még áll a plébánia, de később a törökök feldúlták, a temploma is romossá vált. 1717-ben mindössze hat család él a faluban. 1753-ban a nagy Padányi Bíró Márton veszprémi püspök előbb megszervezi a plébániát, két év múlva pedig a templomot. A templom tornya azonban még befejezetlen a két harang haranglábon van elhelyezve,az 1778-as canonica visitatio idején, sincs renoválva és 300 fő befogadására alkalmas. Ekkor a Plébános magyarul és németül tud, szentbeszédeit az egész plébánián magyarul tartja, káplánja nincs, emlitik a halastavát, saját erdeje nincs, de szabad fakitermelési joga van, természetbenit csak búzából és rozsból kap, a fogatosok 1 kocsi tűzifát adnak, tizenhatodot csak a borból kap. Leányegyházai: Böde, Szent Mihályfa, Hottó possesseió, Teskánd. A Tanító: Csik Farkas, csak magyarul tud. Házában 1 tanulószoba van. Szabad fakitermelési joga van. A községtől 2 kocsi fát, természetbenit búzából ás rozsból. Szőlők után 1 pint bort, a tanításért 17 krajcárt+ 1 kocsi tűzifát télen. Bábaasszony: Poveda Erzsébet. A szőlőhegyen már akkor állt a Szent Margit tiszteletére fagerendákból épült és zsuppszalmával fedett kápolna amiről a hegyi lakók gondoskodnak. A hívek lélekszáma ekkor 166. 1773-ban a Malik, a Deák, a Nagy, a Lukács család birtokolta a területet. 111 házban 260 lakos van. 1795-ös feljegyzés szerint: Boncodfölde magyar falu birtokosai különféle nemesek, lakosai katolikusok, határa közép termékenységű. Borai középszerűek. Földje néhol sovány. Az 1830. évi vizitációkor áll már a fazsindelyes torony. Új plébániaházat építettek 1869-ben, ez három év múlva leégett. Csak 1907-ben építették fel a ma is számontartott régi plábánia épületet ahol elemi iskolát ás tanítólakást alakítottak ki, 1990-ben az egyházközség akkor már romos állapotban levő épületet eladta. A templomban 1965-ben új festmények készültek, szentélyében kialakították a liturgikus teret. A XX. században még számontartottak néhány külterületi helyet: Csurgaszi csárda, Martonfa-puszta, Nagyhegy, Újhegy. 1935-ben 64 lakásban 351 lakosa volt, 1024 kataszteri hold tartozott a településhez. A II.világháborúban 6 lakosát veszítette a kis falu. Az 1945-ös földosztáskor kissé át-rendeződött a földbirtokszerkezet.A II. világháborút követően Zalaegerszeg vonzása miatt nagymértékű elvándorlás sújtotta a települést. Napjainkban ez a tendencia megfordult, köszönhetően az új házhelyeknek, amelyek nagyrészét beépülték.