Boncodfölde Község

Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, az Őrségben Szalafő határában ered.(Tulajdonképp a Fekete-tóból ered.) A 126 km hosszúságú, 6 m3/s átlagos vízhozamú folyó első szakasza keleti irányú. Útja során a kis patakból kis folyót dagasztanak a mellékvizek. Zalaegerszegen és a Kis-Balatonon is átfolyik még színesebbé téve ezzel arculatát. A csendesen szaladó folyóból kiadós esők után azonban félelmetesen áradó víz válik.

Felső szakasz

A Zala felsőbb szakaszának képe jelentősen eltér a torkolat környékitől, de már Zalaegerszeg alatt is kicsit más arcát mutatja a folyó. A kezdeti kis patak a befolyó ereknek és csermelyeknek köszönhetően helyenként szélesebb medret növeszt, melyben akár emberes medencék is megfoghatják a rohanó vizet, lelassítva, meg-megállítva. A felsőbb szakaszra jellemző a kavicsos-agyagos meder, a part vízinövénnyel sűrűn benőtt. A medencék mellett kis akadók, csurgók is megtörik a sodrást, hogy aztán alább újra kicsit megszelídülhessen a víz. Ugyanitt alámosott partok és kis mederesések is gazdagítják a haltartó helyek számát .Zalaegerszegnél északkelet felé fordul, majd Türje környékén ismét irányt változtat délnek. A folyó, ezen déli irányba tartó szakasza a középső pleisztocénban alakult ki, megváltoztatva a korábbi, Kisalföld felé tartó folyószakaszát. A pleisztocén végén a süllyedő balatoni medence szintén a Zala folyómedrének módosulását eredményezte, megszüntetve a Drávába torkolló szakaszát, s létrehozta a Zalavár környékén északkelet felé forduló, s egy terjedelmes mocsarason keresztül a Balatonba torkolló szakaszt, melyet a Kis-Balatonon keresztül a Keszthelyi-öbölnél ér el. A fenékpusztai hídnál már kiszélesedett, meglassult Zala. A Kis-Balatont a Balatonnal összekötő szakasz már teljességgel a két állóvíz halfaunáját tükrözi. A folyó gödreiben elsősorban harcsák telepszenek meg, de tavasszal majdnem minden halfaj felúszik ide.

Alsó szakasz

Zalaegerszeget elhagyva medre kiszélesedik, egy kis folyócska tárul elénk. A kép szinte megegyezik a felsőbb szakaszéval, csak itt már minden nagyobb: a visszaforgók, a gyökeres, szakadt, vagy alámosott partok, vagy akár az öblök is. A folyó dél felé fordulva a kis szintesés miatt csatorna jellege mutat, majd ismét keletnek kanyarodva tovább lassul. Itt már a Kis-Balaton hatása érződik, melyen átkanyarogva ismét folyó képét mutatja a Zala. Lassan áramló széles, mély vize egy duzzasztó műnek köszönhetően oxigénben dúsul, így jut a Balatonba.

Mellékfolyói

Sárvíz-patak, Páli-patak, Szévíz, Felső-Válicka, Pózvai-patak, Principális-csatorna, Csörgetı-patak, Bárándi-patak, Széplaki-patak, Bókaházi-patak,Szentkirályi-patak,Szentgyörgyvári-patak (e patak után a folyón van a Szentgyörgyvári-tűsgát )

Érdekes ritka felvétel amiben megmutatja a folyó igazi vad arcát:

Egy napos sűrű esőzés után 3 méteres vízszint emelkedést produkált a folyó.